Regisztráltam, bérletet is vettem, - készen állok rá, hogy már most hétvégén kizárjon Retteghy doktor, az emelesz fegyelmi bizottságának feje. Ez a név is, mintha egy filmben lennék, valami szatírában, itt mindenkinek a neve jelzi, pontosan milyen szerepet játszik egy szürreális mesében, az én nevem, nyilván, Fradiszurker Zsolti. Az új Fradi-shop (garázs), ahol regisztrálni lehet, pontban egykor nyit, ez is röhej, ráadásul a felirat szerint most is csak kivételesen vannak nyitva kedden, egyébként csak hétfőn, szerdán és pénteken. A sorban állók többsége szerint amúgy semmi esély rá, hogy már hétvégén szarrá ázzunk egy meccsen, érdekes, mindenki tudott valamit tutisat ezzel kapcsolatban, de azt csak én hallottam, hogy eső lesz, az biztos, Időjós Márta mondta. Amúgy valódi csapás is ért már, mert a G és H szektorokat, ahova lassan már 20 éve járok, lezárták, oda nem válthatók bérletek. Mostantól ide csak azok a nézők jöhetnek majd, akik, nem regisztráltak, akik tehát, jelenlegi állás szerint, mivel nem regisztráltak, eleve be sem léphetnek a stadionba. Ezt a filmet Heller írta, vagy pedig piti kis plágium. Tehát én, Karcsi, csak úgy kaphattam volna esélyt rá, hogy megszokott helyemről meredjek a szép zöld gyepre, amennyiben nem regisztráltatom magamat, ezzel önként vállalom, hogy nem is megyek ki a meccsekre. Jó film ez, milyen, csehszlovák? Mert akkor nem is Karcsi, hanem Karel. Egyébként majdnem 7 ezer ember regisztrált már, ami hangozhatna jól is, de szomorú, ez a szám messze nem egyenlő a bérletesek számával, ha minden igaz, ez most kb. azt jelenti, maximum 7 ezren lehetünk nálunk majd egy-egy meccsen. Persze, sokfelé azt mondják, ha ennyi néző összejön, gyertek, verjük a seggünket földhöz, de nekünk könny szökik a szemünkbe, de nem az örömtől, dehogy, az elkeseredett dühtől, mert nálunk az „elég sokan vagyunk” határ, még a legnehezebb időkben is, valahol 8-10 ezer embernél kezdődött. Azért is baj ez, mert, habár akkor is tele volt a stadion, amikor rommá vertünk mindenkit, akit értünk, a Debrecen elleni meccs után, mégis, amikor 8-10 ezer fölött vagyunk, már a sok tapló paraszt sem hangos annyira, legalábbis nem annyira zavaró, mert végre jórészt eltűnik a tömegben. Amúgy is, egy kicsit óvatosabban kéne már ezzel a merjünk kicsik lenni fílinggel bánni. Hogy pályakezdő edzőnk van, aki szerényen más csapatokat nevez meg faszaként a magyar mezőnyből, még ha igaz is és Shorttal voltaképpen a világon semmi baj nincsen. Hogy nem költünk igazolásokra, ötöd-, hatod-osztályú senkiket hozunk, visszavonult játékosokat reaktiválunk, mert takarékoskodunk, még, ha jogos is és akár be is jöhet. Hogy idejönnek játékosok azért, hogy egy másik klub megnézze használható-e egyáltalán valamire, ha hasznunk is lehet belőle, akkor is. Hogy a klub csökönyösen nem hajlandó elfogadni a szurkolók gondolkodásmódjának még a minimumát sem, még akkor is, ha ez a gondolkodásmód néha gyomorforgató, mert a rendteremtés érdekében nem lehet mindent erőből, pökhendi arroganciával átütni, még akkor sem, ha 20 éve rendet kellene már tenni ezen a területen. Attól félek, ha nem vigyázunk, előbb-utóbb egy irányba mutat majd mindez: szétesünk, ócska kis tucatcsapat leszünk, és akkor valójában mi már régen nem is leszünk.

Remélem, a Halinak rúgott ötös felvidít hétvégén. Már csak 4 nap.