Most, hogy megint nincs főnök, elővettem a kedvencem címnek. Ma ismét kiderült, hogy Ősz hajú atyánk nem nagyon kedveli a nyugalmat, nyilván ezért is vásárolt meg éppen minket, mert nálunk az már legalább egy évtizede nincs. Most, hogy a nyitányon  győztünk, a pálya környékén nem vertek meg senkit, nem gyulladt fel egyetlen szektor sem, mindenképpen kellett már valamit csinálni.

  Először próbálkoztak a stadionépítés elakadásának bejelentésével, de ezzel már sokszoros jubileumot ültek, annyi mindent összehordtak az emúlt években és annyiszor, hogy a legvérmesebb, vagy a legrosszabb idegrendszerrel rendelkező szurkolókon kívül, a többség már fel sem húzza magát az engedélyekkel, meg a hitelkérelemmel kapcsolatos féligaz (vagy inkább félgáz) rizsán és az állandó halogatáson. Ok, akkor rúgjuk a ki a vezért, rájt, szóla a drága skót, az csak okot ad majd rosszindulatú pletykákra, főleg, ha azzal indokoljuk a főnök távozását, hogy az ember kiváló munkát végzett, csak mink mostan befektetőtársat keresünk, aki az ingatlanbizniszhez is ért, -  amíg az nem lesz meg, addig nem lesz főnök, csak alalfőnök, a Rapid drukker faszi. Ez így, két nappal bajnoki előtt, megint kulturált, azért is jó, mert egy ilyen hirtelennek látszó döntéssel még a csapat felkészülését is meg lehet egy kicsit ütni, hátha Prunker is beparázik most már, talán a hétvégére teljesen visszaáll az évek óta tartó ridegroncs hangulat mifelénk.  Szegény Berkes, még alig utálták meg néhányan, máris mennie kell.  44 nap alatt elég nehéz nagyot alkotni a Fradi élén, neki annyi azért sikerült, hogy túldimenzionált kegyeletből, bérletet és mezt ajándékozott kishyposnak, ami még a szomorú körülményekre való tekintettel is, minimum necces. Mindenesetre a próbaidős Berkes idő előtti picsánrugásával garantáltan felerősödik az ordítozás, hogy az ősz atya csak csicsás plázát akar rittyenteni itten, a Fradi csak púp a hátán, éppen csak életben tartja, azt is csak addig, amíg már senkit nem érdekel. A stadion üresen kong, az egymás ellen felheccelt ultrák pedig zöld ruhás embereket püfölnek az aluljáróban. Kicsiben ez van már most is,  bár a káoszt növeli, hogy minden ellenére pofásnak tűnő keretünk van, néha mintha a tudatos, évekre történő keretépítés jeleit is fel lehetne már-már fedezni, ha ez így marad, akkor tőlem lehet a főnökünk Schmitt Pál is, - nyerjünk még huszonkilencszer és nagyban leszarom, ki az igazgatónk. Egyet kérek, ha a drága emlékű Furulyás bácsi tervezi visszaforgatni az évekkel ezelőtt meglovasított, jókora méretű koncát, ne csak ajtót mutassanak neki, de vágja is valaki szájba.