Szurkolói fórumokat olvasva egyértelmű, továbbra is áll a bál nálunk. Az FSZSZ körül rendületlenül kavarog a botrány, most már az sem lehet tudni, megszűnt-e, volt-e egyáltalán valaha ez a szervezet. Húlok, ultrák, mezei szurkolók szócsatája zajlik, a hétvégi zete meccs, ha nem is elvétve, de a FSZSZ feszkóhoz képest mindenképpen ritkán kerül szóba. Különféle online felületeken számtalan Kiáltvány, Nyilatkozat kering, az aláírók között mindig akad egy-két csoport, amelynek tagjai utólag értesülnek arról, hogy az ő nevük is ott szerepel valamelyik dokumentumon. A veretes szövegekben sokszor egyáltalán nem szerepel a Ferencváros neve, nem esik szó fociról, szurkolásról, beszélnek viszont börtönből szabadult húlvezérek hatalmi harcáról, arról, hogy lehetnek olyan elvetemült gazemberek, akik védelmi pénzt kértek a Ferencvárostól azért, hogy úgymond biztosítsák a nyugalmat a lelátón. Az utóbbi 1-2 hétben több szurkolói csoportosulás is bejelentette megszűnését, sokan halálos fenyegetésekről beszélnek, pontosan nem tisztázott, hogy ki, kitől, hogyan és mikor, de állítólag, valakiknek, valakik, valahogyan és valamikor küldtek, mondtak ilyeneket. A mindezt körülvevő médiacsend annál is inkább furcsának tűnik, mert az „egyeztetések” állítólag a legmagasabb szinten zajlanak, mondják, tegnap maga Breki igazgató járt a Szöglet elnevezésű vendéglátóipari egységben, ahol szurkolói körökben legendásnak (egyúttal rettegettnek) tekintett Húlok egymás fejét ordították le. Sokan úgy látják, a Fradi szurkolói bázisának tudatos lerombolása zajlik, kétségtelen, ez az elmélet pontosan hozzáilleszthető ahhoz az elterjedt nézethez, mely szerint a Mekkébék semmi mást nem akarnak csak egy baszom nagy plázát felépíteni itt, mi meg majd mehetünk a levesbe, behintenek minket sóval. A rendíthetetlen optimisták viszont ünnepelnek, szerintük ez az egész haccacáré a szurkolók regisztrációs kötelezettsége miatt indult el, mert végre elkezdődött a lelátói rendrakás a klub részéről, kitakarítják, de legalább egy szektorba szorítják azokat a tahókat, akik sokakat tartanak távol a Fradi meccseitől. Rémhírként terjed, radikális drukkerek inzultálni fogják majd a regisztrációval rendelkezőket, de a fórumokon sokan sokfélét hangoztatnak, hogy mi igaz és mi nem, kívülről nehezen megállapítható. Se húl, se ultra nem vagyok, több mint 20 éves Fradi-sálamat csak nagyon hideg időben teszem a szám elé, mégis elszomorít, hogy olyan szurkoló csoportok tűnnek el, amelyeknek lobogói hosszú évek óta hozzátartoznak a meccseinkhez, döbbenet, ha igaz, a tagok közül sokan a történtek után nem is akarnak már a Fradi pályára jönni. Ez iszonyatos lehet, már ha az ember Fradi szurkoló, mert a Fradi meccsre járni kell, azt nézni kell, arról beszélni, gondolkodni kell, ez olyan mint a víz, vagy a levegő, alapvető életelem. Ma megkaptam a kártyámat, röhej, de még büszke is vagyok rá, pedig rühellem, hogy „Aktákba írják, miről álmodoztam / s azt is, ki érti meg. / És nem sejthetem, mikor lesz elég ok / előkotorni azt a kartotékot, / mely jogom sérti meg.” A vicc az lesz, ha még meg is vernek miatta, van pofám meccsre menni háború idején. Add meg Uram, a 3 pontot Zalaegerszegen, és szabadíts meg minket a zártkapus meccsektől!