Ólomlábakon vánszorog az idő, meccstől meccsig, egész héten projektálgatok. Mi vagyunk a legjobbak. Úgy kell ez a hétvégi meccs nekem most, mint hátamra egy baszom nagy púp. Bocs. Pedig ősi haverunkhoz megyünk, drága Armadás barátaink izzítják már a bulikat nekünk, ha meg nyerünk, akkor másodikok leszünk, és hú, meg hű. Akut, szezonvégi bohócliga mérgezésem (SzBM) van, borzalmasan régen ismerem, csak most korainak tűnik , mert még idén eljön a tavasz is egy kicsit. De mégis, akkor is. Olyan ez az egész liga, mint az alábbi beharangozó: súlyos. Sajnos. Én vagyok a hülye, minek néztem meg kétszer is azt a rohadt ligakupa meccset... De nem baj, azért csak hajrá sasok, az SzBM egyetlen elképzelhető ellenszere a győzelem.