Legyen már vége ennek a rohadt szezonnak. Siralmasan lassú tilitoli hátul, aztán előrelövi valaki, visszapattan a védőfalról, hogy a kezdőkörből, mondjuk Csizi, felbikázza újra. A labda érintés nélkül kimegy. Az ellen, bárki is legyen az, vidáman fickándozik, barcának képzeli magát: sikeres passzok, bejövős cselek, remek ütemben érkező a lyukrafuttatások. Mi közben lassítva mozgunk, de ez is gyors nekünk, nevetséges a tetűtempós kapkodás, sírunk, vonyítunk, mert az összes lövésünk lecsúszik, a cseleink megakadnak, hajmeresztő helyekre érkeznek az elbaltázott kiugratások. Persze, magyar fociszurkerek vagyunk, látunk ilyeneket bőven, a legjobbaktól is, de hogy egy csapat minden egyes rezdülése egetverő baromság legyen, 15-20 perces periódusokon át folyamatosan, és ez egy-egy meccsen többször is, erre csak mi vagyunk képesek. Maróti bombája, (12 méterről, háttal állva, a saját kapuba, BRAVÓ!) játékunkhoz tökéletesen illeszkedő mutatvány volt. Nem is tudom. Lehet a fiúk szándékosan csinálják ezt, mert az idén már harmadjára jött meg az első havi fizujuk, oszt sztrájkolnak most testületileg, hogy negyedjére tényleg megjöjjön. De az is lehet, hogy szlovák tippmixen próbálkoznak, Heinz apó közvetítésével, családos emberek, csak próbálják előteremteni a betevőt. Ha így van, elmehetnek a picsbe. Minden más esetben lassan azért a Tanár úr is elmehet. Heinz helyére Stanic a 74. percben, 0:0-nál, otthon, az ősellenség Vasas ellen? Ez mi???
Senki: 1-es - Gera: 10-es
Haber 6 - Csizmadia 5, Tutoric 5, Dragóner 5, Junior 5 - Rósa 5, Maróti 4, Józsi 4 - Schembri 4, Heinz 4 Morales 5
Csere: Miljkovic 4, Stanic -, Pölöskey -