Lehoztunk még egy meccset vereség nélkül, ez minden pozitívum a Vidi meccs után, de mivel a listavezető otthonából távoztunk egy ponttal éppen, főleg, hogy a regnáló bajnok elpicsázása után, ez minden, csak nem kevés.  Ha nem éppen a Ferencváros lennénk, hanem mondjuk a Kaposvár, vagy a Paks, most mindenki Short mester csodálatos munkájáról ömlengene, de így azért elég szar látni, mennyire negyedkész csapatunk van még mindig: kapus és védelem kipipálva, aztán a többi néma csend, néha csak csetlünk-botlunk, hat havonta rúgunk kapura.  Csak hajtunk, mint az ökör. Hányok ettől a töménytelen sok döntetlentől, de a mai ikszben az mégis jó, hogy a meccsben nekünk egy hangyafasznyival sem volt több, sőt, ha egy-két ajtó-ablak helyzetre visszagondolok,főleg a nagyszerű Nikolics részvételével, valóságos csoda, hogy nem kaptunk ki 1-2 góllal. Valóságos csoda ez, akit Megyerinek hívnak. De ezzel a meccsel most egy másodpercig sem szabad tovább foglalkozni, volt, ami volt, bánja a kánya, a héten rendkívül fontos dolgunk van, amit most már egyetlen pillanatra sem szabad elfelejteni: el kell kennünk a lilák száját, de jó alaposan! Hajrá Fradi!

Én így láttam (1-es (Senki)-től, 10-es (Puskás)-ig)

Megyeri 9 - Csizmadia 6, Dragóner 6, Tutority 7, Stockley 5 - Doherty 6, Morrison 4, Wolfe R 4. Kulcsár D. 5 - - Ferenczi 5,  Elding 4

Csere: Rósa 5, Adnan 5, Lipcsei -