Fiúk: Ergyák vagytok. Igazi ergyák. A Tanár úr is. Lipcsei Peti is. Nyilasi Tibi is. Én is. Mi mind, ez a szép, nagy család. Drága gyerekek, hát, mi volt veletek? Tésztát ettünk? Vagy le kellett feküdni Orr Bán titkos csapatának? Esetleg tippmikszen megraktuk a nullhatot, hogy a bevételből vegyünk még néhány délszláv ifistát? Vagy csak sporttörténelmet akartunk írni, az volt a cél, hogy bekerüljünk az ánnálászekbe? Vagy Kisteleki rendelte ezt el már megint? Ranilovic, Balog, Csizmadia, Junior, Andrezinho, Maróti , Józsi, Tóth, Rósa, Schembri, Heinz, Adriano, Kulcsár, Sztanics, Prukner, meg legfőképpen a késes rohadék. Szinte elpusztítottatok minket…

Tudom, hogy fradistának lenni életérzés, hozzáteszem, újpestinek lenni is az… - mondá a Tanár úr az Üllőin. Alázatos szolgája vagyok a főnök úrnak, de a fradistaság az más, ebben nekem van proli szenszem. Szóval, hogy életérzés, vagy nem, azt nem tudom biztosan, bár jó kis szó, ki tudja mit jelent, - de hogy újpestinek lenni sorscsapás, az biztos. Onitisz meg nem lankad, de fakul. Azért, kösz!

Ejj, de szép nevet találtak, ez aztán őszi kollekció. Ha kínaiba kihoznánk, jól áraznánk, mifelénk egészen biztosan találnánk piacot. Bár... Tudom, hogy már szét kellene tombolnom magam a lilák esetleges leigázása miatt. Csak sajnos sokkot kaptam a válogatott (csupa kisbetűvel) meccs első félidejében, az utóbb következő két bomba már szart se számított. Hangokat hallok. Ilyeneket mondanak: Ez nem futball, hanem fos! Meg, hogy: az is hülye, aki erre kardot ránt! És álmomban beszéltem is. A focit, úgy mondtam, többször is, fotbal. Rémes. Remélem, szombatra elmúlik.

Ma még a válogatott serénykedik a kis vidéki pályán, de szombaton megyünk és rendet teszünk! Egy teljes napciklus lement az utolsó diadal óta...

Mondják, ha egy szurkoló nagyon nagy sötétségbe ér, mondjuk életútjának felén, az utolsó, akire számíthat, az éppen a hőn imádott klubja. Egyszerű: ha kirúgnak egy fanatikust a munkahelyéről, a csapata tutira kikap a kupában egy amatőr brigádtól, lehet, hogy még aznap. Hiszek az ilyesmiben, így aztán féltem az ETO meccstől, mint a tűztől. Hétfőn még csak egy szaros, esős 0:1-et éreztem, de aztán volt egy kisebb dimenzióugrás, az idő meghajolt, így ma délutánra már egy szűk zakó is álomnak tűnt, attól rettegtem, kitömnek minket. Csukott szemmel néztem a meccset, mindenre felkészültem. De nem! Hurrá! A Fradira igenis számíthatok, a Fradi szeret, a Fradi törődik velem! Előbb jött a cseh vitéz, akit szeretünk, és bevert kettőt 15 perc alatt, hogy megnyugodjak. Aztán meg cselek jöttek, mindenkitől, lőtt passzok, helyzetek, hozzá futottunk, szaladtunk, becsúsztunk, meg blokkoltunk. Mindenki. Látszott a Fradi. Szegény Pinyő, négyből csak megvan a nulla, de nagy baj nincs, a medálnak azért tetszett, gondolom. Ma mindenkinek akkora önbizalma volt, mint egy ház, - és mindenki jól játszott. Jé... Ilyen mikor volt? Öt forduló után 10 ponttal állunk, nem rossz, de a java most jön. Kellett ez a játék a kültelki túra előtt!  

 Én így láttam (1-es: Senki; 10-es: Gera)

Ranilovic 6 – Balog 6, Csizmadia 6, Junior 7 – Maróti 7, Józsi 6 – Rósa 6, Tóth 7 – Schembri 7, Heinz 8, Andrezinho 7

 Csere:Adriano -, Jakimovski -, Pölöskey -

Remélem, nyerünk ma, a pszichiáterem azt mondja egy Fradi győzelem még elodázhatja egy kicsit a teljes összeomlást. Addig is a munka frontján harcolunk, de hála Imhotepnek, a korábban már jeleskedő, Onitisz nicknevet használó látogató újabb plakátot rittyentett, amit volt kedves nekem elküldeni megint, így mégis születik valami előzetes. Sok Pinyő, köszi! Adja az ég, hogy ne tapossuk össze egymást a sok ingyenjegyessel! De mindenképpen nyerjünk...

Mi meg, ahogyan évek óta, ezúttal is hódolatunkat fejezhetjük csak ki. És azt is megköszönhetjük, hogy a konda gyűjtögeti az EK pontokat, javítgatják a koefficienst, addig is, amíg mi magunkhoz nem térünk. Remélem, idén a pont is összejön nekik, a tévés székházban meg bámulhatnak maguk elé továbbra is bután, hogy most milyen szarral mázolják össze őket. Lajos Király-Orr Bán, 2:0, egyes. Hajrá, magyarok! Pont yes, No tipp-mix!

Ui.: Napi kérdés

Ki jelentette fel a hurkásokat, Máté jogosulatlan szerepléséért?

1) az UEFA illetékesei nagyon figyeltek,

2) a Liteksz illetékesei nagyon észnél voltak,

3) a csoportbeli ellenfelek figyeltek, mert megrettentek,

4) valaki itthonról, az egyik ellenféltől, mert állandóan kikap,

5) valaki az MLSZ-ből, mert a csapata állandóan kikap,

6) a tirpákok, mert nem akarják, hogy a cívisek átjárjanak bulizni, tocsogjon a kolbászzsírban az egész város, miközben ők a 2-ben serénykednek .

1995 augusztus 24-én este 1:1-et játszottunk az Anderlechtel és bejutottunk a BL csoportkörébe. Mesés volt. Aztán elmentünk Svájcba, ott meg agyonvertük a Grasshopperst. Ottó harmadik góljánál akkorát fejeltem a falba, hogy majdnem szétrepedt a fejem. Aztán jött Furulyás bácsi és baráti köre, hoztak egy nagy talicskát és vittek mindent, amit pénzzé lehetett tenni, vagy már eleve pénz volt. Mi meg elindultunk lefelé. Először lassan, szinte észre se vettük, aztán egyre gyorsabban, végül olyan mélységekben is jártunk, amiről korábban nem is hittük, hogy a mi világunkban is létezik. Még ma sem vagyunk igazán, de már mintha pislákolnánk. Mintha.

A meccset nem láttam, de már többször elolvastam a tudósításokat: Pölő mesterhármast lőtt. Pölő. Mesterhármast. Ez már a feltámadás!

Az első félidő kimaradt, helyette angol turista csajok picsáját bámultam egy vasúti kocsiban, a vonat egy órát késett, rohadt lokomatív, csak a 44. percre estem be. Így azt sem tudom, hogy a spori végig ilyen aljas volt-e, vagy csak a szünetben szóltak neki, hogy izé khm… itt ülnek… Kik? Mit kik? EGYESEK! Oszt mutogattak felfele: Fábián polgártárs, egy ilyen dicső napon azért az emberek csapata nem kaphat ki! Hát nem is kapott, de elhoztunk legalább egy pontot, ez a körülményekhez képest szép. Bognár a szünetben azt mondta, egészen kiválóan játszottunk mezőnyben, na én ilyen Fradit 5-6 éve nem láttam, sajnálom, hogy lemaradtam róla, mondjon le az egész MÁV. Prukner meg úgy látta, az első félidőben úgy játszottunk, ahogy egy bajnokesélyes, nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező csapat ellen kell. Tanár úr, itt valami tévedés lesz, mert ha jól értem Önt, akkor az első félidőben úgy játszottunk, ahogy egy bajnokesélyes, nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező csapatnak kell. Szerintem. Amúgy, szép volt fiúk! Csak az a múlt heti 1:3…

22 éves, ötszörös bosnyák U21 válogatott. Csak, hogy valami jó hír is legyen, ezekben a nehéz időkben. Remélem, az első kerethez hoztuk, nem töri el a kezét holnap, nincsen erőnléti lemaradása, nem kell a papírjait intézni hetekig, nem derül ki, hogy kapus, hanem gólokat fog rúgni. Sokat.

Enbékettő keleti csoport, nyugati csoport, keleti csoport! Ez olyan méltatlanul szar játék volt, hogy írni is megalázó róla. Nagy ferencvárosi pofára esés op. 124., vezényel Prukner László. A mester biztosan valami olyasmit mond majd, hogy még jókor jött a pofon, meg hogy egy-két játékos azt hiszi, elég, ha csak kifut a pályára. Pedig az is hülye, aki rövidpasszos játékkal megy előrefele, oszt amikor meg odaér, újra és újra rádöbben, elöl nincsen senki. Panaszkodik, hogy nincs csatár, aki meg van, kölcsönadja az ellenfélnek, had tanuljon ott, a másikat meg, a botlábú Pölőt, a kettőben égeti Baján. Tavaly a kapuban és védelemben voltunk meg, a nyári felkészüléssel ezt is sikerült szétütni eddig, gratulálok. Az biztos: ha Kukás áll a kapuban, az első gól nincs. Juniort a mentő viszi el, lehet, hogy a metróaluljáróból kell darabokban összehordani (akkor a második gól sincs, ugye), de a labda Lajosé, százból százszor, nemhogy kettőből nullaszor, a faszom. Hogy van az szlovénül, hogy hülye vagy, Ranilovic? A Ranilovicot tudom... És bármekkora profi is Heinz, láthatóan nem tesz jót a a harci kedvének, hogy tudja, akkor is a kezdőcsapat tagja lenne, ha talajrészegen járna le edzeni, böfögve a felüljáróra rugdosná a labdákat, közben a Tanár úr családjáról obszén dalokat dudorászna csehül. Rósának meg a második félidőre beküldhettek volna egy széket. Takarodjatok... nyerni fehérvárra. 

A lelátóról (1-es: Senki - 10-es: Gera):

Ranilovic 4 – Balog 5, Csizmadia 4, Tutoric 5, Junior 3 – Andrezinho 5, Józsi 3, Maróti 5,  Stanic 4-2=2 – Rósa 4 – Heinz 5

Csere: Rodenbücher 5, Kulcsár 5, Abdi 4

Szarrá vertek három embert, három fradista embert. A dolog szólhatna akár ennyiről, ez bőven elég egy négysoroshoz, de randa egy hely a Föld,  Bors kiscímlap, kép nélkül. Fecsegnek a nickek mindenfélét: három kulcsfiguráról beszélnek, meccsek utáni levadászásokról, gyors és csendes, alattomos attakokról, sötét, stadionkörnyéki utcácskákban leadott ütésekről, táboron belüli hajigálásról, görögtüzek egymáshoz vagdosásáról pötyögnek.

Örülünk. ÉÉÉóóó. Megvertük a Kecskemétet. ÉÉÉÉóóó. Csak verjük el a Honvédot is. ÉÉÉÉóóó. És vehetnénk egy támadót is. ÉÉÉÉóóó.

Mák, nincs mit ragozni, mákunk volt ma, hatalmas. Azért valami van, de még nem az igazi. Nyilván az sem a véletlen műve, hogy az első két meccsen úgy szereztünk hat pontot, hogy az ellenfél jobban játszott nálunk, ma legalábbis biztosan jobb volt, méghozzá sokkal, ha kikapunk 2-3 góllal, egy büdös szót sem szólhattunk volna. De nem kaptunk ki. Sőt, Őfelsége, Abdi király megbombázta Kecskemétet, százszázalékosak vagyunk, a lilák bámulják a seggünket, nem is kell más - maradjon így az egész idényre. Ja, és várjuk Józsit, Adrianot, meg az új csatársainkat. Várjuk őket, nagyon-nagyon...

A tévéből így látszott (1-es: Senki, 10-es: Gera)

Ranilovic 6 – Balog 5, Csizmadia 5, Tutority 6, Junior 5 – Maróti 5 – Kulcsár 4, Andrezinho 4, Sztanity 4 – Rósa 7, Heinz 6

Csere: Tóth B. 5, Abdi 7, Pisanjuk -

Így kell, grat zöldek! Azért, ennél illett volna egy kicsit többen menni...

Most, hogy megint nincs főnök, elővettem a kedvencem címnek. Ma ismét kiderült, hogy Ősz hajú atyánk nem nagyon kedveli a nyugalmat, nyilván ezért is vásárolt meg éppen minket, mert nálunk az már legalább egy évtizede nincs. Most, hogy a nyitányon  győztünk, a pálya környékén nem vertek meg senkit, nem gyulladt fel egyetlen szektor sem, mindenképpen kellett már valamit csinálni.

II. Jenő lelkesedésével, hála a tyúbnak, meg hungariangoalsnak.

Egy szezonnyitóra sok mindent nem kívánhat az ember, volt sör, pia, lámpa, meg csaj – támadás nem sok, de elég most a győzelem. Ha még huszonkilencszer behúzzuk, ugyanígy, ennél is trutymóbb játékkal akár, részemről rendben, még a bolgár mezt is megveszem, gyerek és felnőtt méretben egyaránt. Ma nem voltunk jobbak sokkal az Atomnál, igazából tán egy Heinzel csak, de a diadal mámorában, erről inkább kussolok. Egy csapatról nem mondhat el sokat egyetlen meccs, de remélem ugyanez lesz igaz a táborra is. Voltunk vagy ötezren kinn, ez a nyitányon majdhogynem szégyen, úgyhogy jöhetnének már azok a családok, egyszerre legalább három generáció. Talán ha nyerünk még zsinórban hármat, és nem verjük egymást halomra. Elsők vagyunk, mi kell más?

 A lelátóról így látszott (1-es: Senki; 10-es: Gera)

Ranilovic 5 – Stockley 5, Tutoric 5, Csizmadia 5, Junior 5 – Maróti 6 – Andrezinho 5, Stanic 5, Tóth B. 5 – Rósa 5 – Heinz 6

Csere: Abdi 5, Kulcsár -, Rodenbücher –

Gól: Heinz, Szabó (öngól – Rósa Csk. Átadásából)

Már csak néhány óra és jön az új Fradi. Fradistának lenni felelősség: támadni kell, gólt lőni és győzni. Ennyi, a többi üres locsogás. A Trogaz meg arról mesél, mi van, ha az ember az Atomic Strike drapi mögött áll. Haaaaaaaaj.... Ráááááá.....

Amíg az első bajnoki le nem megy, nem idegesítem magam, helyette elképzelem, hogy a zártkapus edzéseken, meg az eltitkolt edzőmeccseken sziporkáztunk,  ontottuk a gólokat , csak kifelé ment, amúgy zseniálisan, az altatás: sunyiban három csatárunk is van, sőt, már szélsőket is vettünk, mindkét oldalra kettőt. Nem a legjobb állapotban indulunk neki a szezonnak, szerencsére, Onitisz nicknevű sorstársam egy újabb beharangozó plakáttal örvendeztetett meg minket. Köszi! Zöld-fehér pinaparádé, jobb, mint a seduxen. Mást mit lehetne ehhez hozzátenni? Hajrá Fradi, előre a huszonkilencedikért és a huszonegyedikért!

Egy zsozsi80 nevezetű illető szép szavakkal szólít meg minket, Ferencváros szurkolókat, az egyik forradalmi honlapon: „Felnöttél és csiga-biga lettél. Úgy tanították neked, hogy minden forintosítható és a piac határozza meg az értékét. Kereslet-kínálat, forrás oldal, hátrasorolt kötelezettség. Megtanultad és a mai napig szajkózod a leckét. Ez lett az életed. Aztán elcsúsztál-másztál a József nádor térre, és idehívtad ugyanazokat, akiket a Kádár 56-ban. Azokat, akikre löttek ebben a városban a pesti srácok 56-ban. Azt mondtad, ezek már nem azok, hiszen nem oroszul beszélnek, hanem angolul. Azt mondtad, hogy ezek nem ország hódítók, hanem befektetök. És megénekeled mindennap öket és a befektetésüket, kritikátlanul. És most bemész holnap a Fradi Shopba, veszel egy bérletet és leakasztasz a fogasról egy cuki zöld valamit. Azt hiszed, fradista leszel, mint a fater, mint a kitaszítottak az utcákon, tereken. Jusson eszedbe holnap, az FTC árulóit, kiforgatóit támogatod vásárlásoddal, nem a Fradit. Jusson eszedbe, pont az apádat árulod el és az ö álmait. Jusson eszedbe, ha tehetné, leköpne ott helyben, a Fradi Shopban, mindenki elött, te rohadt áruló.” A legfontosabb, ami ezzel kapcsolatban eszembe jut: köszönöm istenem, hogy teremtettél hosszú ő-t a klaviatúrámra, bizony mondom néktek,  ha az ember gyakran ír magyarul, óriási áldás ez.